készítette: Balogh Szabolcs XI. B osztályos tanuló
Az
emberek múltbeli
tapasztalataikat, a társadalom története őrizte meg. A történelem (görögül
história) az a tudomány, amely az emberi társadalom fejlődését és törvényszerűségeit
vizsgálja.
A történelem időben
és térben játszódik le. A történelemből megismerjük az emberiségnek, államunkk
történelmének sorsdöntő eseményeit az emberi társadalom legrégibb korától
napjainkig.
Miért tanuljuk a történelmet?
a.) Megismerteti a múltat.
b.) A múlt tapasztalatai, tanulságai segítenek a jelen megismerésében.
c.) Segít felismerni az események közötti összefüggéseket.
A történelem fő feladata, hogy
minden társadalmi változásból levonja a tanulságot és megmagyarázza az
okokat, amelyek ezeket a változásokat kiváltották.
Miből
ismerjük meg elődeink életét?
A múlt embereinek élete és munkája különbözött a jelenkori élettől.
Az emberek azonban mindenkor gondolkodtak azon, hogy miképpen készítsenek
olyan szerszámot,fegyvert vagy edényt, amelyik céljának a legjobban
megfelel. Az anyagi kultúra termékeinek nevezzük azokat a tárgyakat és
szerszámokat, amelyek az embereket
mindennapi életükben és munkájukban segítették.
Az emberek lelki kultúrát is
teremtettek (különféle rajzok, festmények, szobrok, stb.). Ezek az alkotások
bizonyították az emberek
a.)érzelemvilágát
b.)életmódját.
Ahhoz, hogy megismerjük a múltat, a
tárgyi emlékeken kívül mindenekelőtt az
írásos emlékeket használjuk fel.
1. uralkodók névjegyzékei
2. természeti csapásokról szóló emlékek
3. törvénytárak
4. adójegyzékek
5. történelmi és irodalmi művek
6. számviteli könyvek (későbbi korokból)
A
történelem tárgya
1. Az ember fejlõdése
2. Az emberi munka fejlõdése
3. Az emberi társadalom változásai
4. Az emberi kultúra
A történelem
felosztása
1. Világtörténelem
2. Nemzeti történelem
Hogyan számítjuk és mérjük az idõt?
A történelem az idõben játszódik le. Az ember már a régmúltban is szükségesnek tartotta az idõ mérését. A földmûvesek már a régi idõkben tudták, hogy azonos kiterjedésû idõ után ismét a nyár, az aratás ideje következik.
Az ember az idõszakok idõtartamát azért nem változtathatta meg, mert ezeket a természet hozta létre. Ezek alapján igazodott a természet megfigyelésekor és természeti idõszakoknak nevezte el õket.
Idõszámítás:
0
_____/_______
i.e. 0
i.u.
Idõszámításunk kezdete:
1.)
Õskor:
kb. 5 millió - 3200 i.e.
2.)
Ókor: i.e. 3200 - 476
i.u.
3.)
Középkor: 476
- 1492
4.)
Újkor:
1492 - 1918
5.)
Legújabb kor:
1918 - napjainkig
Egyes nemzetek a múltban az idõt bizonyos kiemelkedõ eseménytõl kezdték számítani. Közülük néhányan az idõszámítás kezdetét az általuk elképzelt világteremtéssel hozták kapcsolatba. (zsidók). Az egyiptomiak a fáraók uralkodásától, a görögök az elsõ olimpiai játékok megrendezésétõl, a rómaiak Róma alapításától, a keresztények pedig Krisztus feltételezett születésétõl számították az idõt.
Korunkban csaknem az egész világon a keresztény idõszámítást használják.
Régi korok elõtt használt rövidítések:
a.) kb. - körülbelül, mivel a történelemtudomány a kérdéses esemény idejét csak megközelítõ pontossággal tudta megállapítani.
b.) K.r.e. - (i.e.) - jelentése Krisztus születésének idõpontja elõtt.
c.) K.r.u. - (i.u.) - jelentése Krisztus születésének feltételezett idõpontja után.